Voltam ma Brame-on, tulajdonképpen két olyan kép volt, aminek az üvegében nem magamat nézegettem, meg kell állapítanom, hogy ha túl sokat alszom, pont úgy nézek ki, mintha egész éjjel kimaradtam volna, és hogy ilyenkor egészen hasonlítok Zs-re. Csak az fotó ne lett volna, fénykörök a katedrális padlóján, a távolin mindegyikben áll egy-két ember, a közelin egy kislány, csodálkozva néz felfelé, látom, ahogy Brame elmosolyodik, áh, megérzett valamit a megfoghatatlanból, ártatlan lelke fehér galamb, atyafiúszentléleknevében sikerült egy giccses kis ribancot csinálni belőle, és hogy ez mennyire, mennyire dühít. Tegnap koncerten voltam többek között M-mel, kinéztem egy táncoló lányt, göndör haj, gribedli, táncol, akárkivel, és M azt mondta, hogy egy picsa. Azt hiszem, fogalmam sincs a nőről, mint szabványról. Ja persze Brame-nak sincs, volt a kiállításon néhány testrészlet, íves fenék, lapos női has, mekkora olcsó félrebeszélés. (És egyébként is, meg vagyok sértve, nekem nincs lapos hasam.) G-re gondolok, és arra, hogy most hálisten vagy a fenébe, hogy nem vagyok otthon, és nem csináljuk, amit gondolunk, tekintet nélkül arra, hogy most akkor megteszem-e nőnek avagy nem. Egyébként sokkal többet vagyok szerelmes, mióta nincs senkim (háháá nagyjából 3 napja, de ez nálam szép, nagyon szép rekord), most például le fogok feküdni, és arra a mozdulatra fogok gondolni, ahogy a Bin Jipben a nő elkapja a férfi csuklóját, és maga mellé húzza, csak ennyire.
Ma kabát nélkül sétáltam a nagykörúton, itt a tavasz, 1,5 hét és Tiszalök, uramisten, hát erre ez a nagy fecsegés, könnyű vagyok, karikásszemű, és ha másért nem, akkor magamért se tartozom felelősséggel.
